DÉL-ZSELIC HORGÁSZ EGYESÜLET
SOMOGYHÁRSÁGY-MAGYARLUKAFA
 
 
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT
 
ALAPSZABÁLYA
 
  1. §.
 
Az Egyesület neve, címe, jogállása

Az Egyesület neve:               Dél-Zselic Horgász Egyesület Somogyhárságy-Magyarlukafa

Az Egyesület címe:               7900 Szigetvár, Istvánffy u. 39.

Jogállása:                              Az Egyesület tagsági viszonyon alapuló, önkéntesen létrehozott, demokratikus működésű, nyilvántartott tagsággal rendelkező és a Bíróságon jogi személyként bejegyzett civil szervezet. Az Egyesület a tagok összessége, amely a vonatkozó törvények és a belső testületi szabályok alapján működik.

Szövetségi kapcsolata:         Az Egyesület tagja a Horgász Egyesületek Baranya megyei Szövetségének, ez által közvetve a Magyar Országos Horgász Szövetségnek is, mint érdekképviseletet ellátó szervezetnek. Az Egyesület tagjait megilletik e tagsági viszonyból származó jogok és terhelik az ebből adódó kötelezettségek. A szövetségi tagság az Egyesület jogi és gazdasági önállóságát nem befolyásolja. Az Egyesület és a szövetségek kapcsolataira a szövetségek alapszabályai az irányadók.

Politikai jogállása:               Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól anyagi támogatást nem kap. Országgyűlési képviselőt nem állít, és anyagilag nem támogat.

 
  1. §.
 
Az Egyesület célja

Egyesület céljai:

  • A környék sporthorgászat iránti igény kielégítése, a horgászok érdekeinek összehangolása és védelme.
  • A horgászok elméleti, gyakorlati és etikai képzésének elősegítése.
  • A horgászathoz kapcsolódó engedélyezési eljárásokban történő segítségnyújtás és tanácsadás.
  • A halállomány és a környező élővilág gondozása, védelme, az ehhez kapcsolódó érdekvédelem és elméleti képzés elősegítése.
  • A horgászvizek szakszerű kezelése, halgazdálkodás, halnevelés.
  • Ifjúsági és gyermek horgászok sporthorgászatra való nevelése, horgászvizsgáztatás és horgászok képzése, állami horgászjegyek értékesítése.

Közhasznú tevékenységei:

  • Közfeladatként ellátja a vízterület természet és környezetének védelmét, annak tisztán tartását, parlagfű mentesítését, halasítását, (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11. 19. alapján)
  • Az egészséges életmódra való nevelés részeként az ifjúsági és gyermek sporthorgászat támogatása, illetve a horgászsport, mint szabadidős tevékenység megteremtése közcélú feladatként (2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e) és a2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15 alapján)
  • Horgászversenyek rendezése, horgásztábor szervezése.
 
  1. §.
 
Az Egyesület feladata

Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat látja el:

  • A halgazdálkodási tervnek megfelelően a kezelésében lévő vizeken szelektáló halászatot végezhet, a tagsági viszonyból származó és az állam által előírt illetékfizetési kötelezettség teljesítését tanúsító igazolás alapján a tagsági igazolvánnyal rendelkező horgászok részére a horgászatot minden tagot megillető egyenlő jogok alapján biztosítja.
  • Ellátja a horgászati-, halgazdálkodási jogszabályokon rá háruló feladatokat, kapcsolatokat tart fenn más halgazdálkodási jogot gyakorló szervezetekkel.
  • Tevőlegesen részt vesz a környezet, a természet megóvásában, védelmében, esetlegesen keletkezett károk helyreállításában.
  • Jó gazda gondosságával kezeli az Egyesület tulajdonában, kezelésében lévő vagyont.
  • Eljárást kezdeményez a jogosulatlanul horgászatot folytatók ellen.
  • Kapcsolatot tart fenn az állami és civil szervekkel, az érdekképviseletet ellátó megyei és országos szövetséggel, a társegyesületekkel.
 
  1. §.
 
Az Egyesület tagsági viszonyai
  • Az Egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, az egyszeri belépési díjat befizeti, és aki belépési szándékát az Egyesület elnökségének írásban bejelenti, valamint nem áll az állami horgászjegy váltásának tilalma, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt.
  • A 14 éven aluli gyermek horgászt is az Egyesülethez tartozónak kell tekinteni, mert ez egy speciális jogviszony, ahol a gyermek helyett a tagdíjat, vagy egyéb szolgáltatás díját más (pl. szülő, gyám) finanszírozza. A 18 éven aluli személyek csak a szülő (törvényes képviselő) beleegyezésével léphetnek be az egyesületbe.
  • Az Egyesületnek külföldi (nem magyar) állampolgár is tagja lehet.
  • Az Egyesület tulajdonában (kezelésében) lévő vizeken való horgászatnál, az egyesületi tagokkal azonos elbírálásúak a más egyesületi tagok is, feltéve, ha rendelkeznek névre szólóan a horgász szervezethez való tartozást igazoló tagsági bélyeggel és részükre helyi horgászati területi engedélyt adtak ki.
  • A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

A tagsági viszony megszűnik:

  1. Az Egyesületből történő kizárással.
  2. Tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.
  3. A tag kilépésével (indoklás nélkül).
  4. Az Egyesület feloszlásával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
  5. A tag halálával.

Kizárás folytán az veszti el tagságát, aki az illetékes fegyelmi szerv jogerős határozattal kizár az egyesület tagjai sorából.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az elnökség - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A tag a kizárásról szóló határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat fellebbezéssel. A fellebbezés elbírálásáig a tag a tagsági jogait nem gyakorolhatja.

Tagsági jogviszony felmondása: ha a tag az alapszabályban leírt tagsági feltételeknek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. Annak a tagnak, aki tagdíjjal, vagy egyéb tárgyévi tartozással hátralékban van és azt írásbeli felszólításra 30 napon belül nem egyenlíti ki, állami horgászjegy váltásának tilalma alatt, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, az egyesület a tagsági jogviszonyát felmondja.

Kilépés: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag által már befizetett díjak vissza nem követelhetők.

Elhalálozás, vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettsége megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők.

 
  1. §.
 
A tagok jogai és kötelességei

1.)        A tagok jogai:

  1. Amennyiben az Egyesület teljes jogú tagja, a közgyűlésen személyesen gyakorolni tanácskozási javaslatát és szavazási jogát.
  2. Az Egyesület bármely szervétől vagy tisztségviselőjétől felvilágosítást kérni, az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni.
  3. Az egyesület tagja, az egyesület vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
  4. Kizáró ok hiányában az Egyesület bármely tisztségére megválasztható.
  5. Az ifjúsági tag csak életkorának megfelelő tisztségre választható, jogi és nem magyar állampolgárok tisztségekre nem választhatók. Tisztségviselőre csak magyar, valamint Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező állampolgárok választhatók – feltéve, hogy nincs a közügyektől eltiltva.
  6. A jogi személy tagsági viszonyát, illetve az egyesületi tevékenységben való részvételére vonatkozó részletes szabályokat az egyesület elnöksége és a jogi személy vezetője által kötött együttműködési megállapodás rögzíti. Szavazati jogát képviselője útján gyakorolja.

2.) A tagok kötelességei:

  1. A tag köteles az Egyesület céljai elérése érdekében aktívan közreműködni és a közgyűlés által megállapított éves tagdíjat és fenntartási költséget az egyesület számlájára utalással vagy készpénzben a házipénztárba kell tárgyév március 31. napjáig befizetni.
  2. A halgazdálkodásra és horgászatra vonatkozó törvényeket, azok végrehajtási rendelkezéseit az Alapszabályt, a Helyi horgászrendet, a közgyűlés és az elnökség határozatait, törvényes hatáskörükben kiadott rendelkezéseit megismerni és azokat betartani.
  3. Az Egyesület szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni.
  4. A közgyűlés és az elnökség által meghatározott közös munkákban részt venni.
  5. A közgyűlés által megállapított, az Egyesület működéséhez szükségessé váló vagyoni hozzájárulást, az el nem végzett közösségi munka pénzbeni megváltását, valamint az Egyesületnek okozott anyagi kár értékét az esedékességkor megfizetni.
  6. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

3.) Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet, amelyet felhasználhat az ügyintézés és az egyesületi munka során. Az adatokat csak az egyesületen belül lehet felhasználni, amelyhez a tag a tagnyilvántartó karton aláírásával hozzájárul.

 
  1. §.
 
Az Egyesület felépítése és működése

1.)        A közgyűlés

a) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely az Egyesület teljes jogú tagjaiból áll.
b) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az üléseken a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Minden tag egy szavazati joggal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

Az egyesület alapszabályának módosításához a közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

c) Amennyiben a megjelentek számára tekintettel a közgyűlés nem határozatképes, abban az esetben, változatlan napirendi pontokkal, 8 napon belül új közgyűlés hívható össze, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A meghívóban a tagokat ezen körülményről tájékoztatni kell.
d) A közgyűlésen a tag csak személyesen vehet részt, meghatalmazottal nem képviseltetheti magát (kivéve a jogi személy tagokat).
e) A közgyűlést az elnökség hívja össze, írásban, legalább 8 nappal előtte, a napirendi pontok, a helyszín és az időpont megjelölésével.

A közgyűlési meghívóinak tartalmaznia kell:

            - az egyesület nevét és székhelyét;

            - az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

            - az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlés az ülését az elnökség által meghívóban megjelölt helyen tartja.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

f) A közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik és határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Egyesület más Egyesülettel történő összeolvadásával kapcsolatos döntés hozatalához a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők 2/3-os ¾-es szavazattöbbségű határozata szükséges.

            Rendkívüli ülést kell tartani:

-           ha a tagság 1/3-a kezdeményezi írásban az ülés céljának megjelölésével

ha a Felügyelő Bizottság szükségesnek tartja,
ha a Bíróság elrendeli,
ha az elnökség indítványozza
az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

-           az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

g) A közgyűlésekről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet a közgyűlés által választott jegyzőkönyvvezető készít el és rajta kívül kettő hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.

Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.

A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A hozott határozatokat az ülést levezető elnök szóban kihirdeti, illetve az egyesület horgásztaván lévő hirdetőtáblára kerül kifüggesztésre.

h) A közgyűlés az elnök, vagy az elnökhelyettes vezeti.
i) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-          az Egyesület szétválásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének elhatározása

-           az Egyesület Alapszabályának elfogadása, módosítása

-           Fegyelmi Szabályzat elfogadása

-          az Egyesület működéséről szóló és a számviteli szabályoknak megfelelő éves mérlegbeszámoló és mérleg elfogadása, ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása

-          az Egyesület elnökségének és egyéb tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása (a jelen lévők 2/3-os szótöbbségével)

-          az Egyesületi belépési díj, az éves tagdíj, illetve a tisztségviselők díjazásának elfogadása

-          az Egyesületi tagok kizárása tárgyában hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása

-          dönt a tagsági jogviszony felmondása ügyében

-          másodfokon eljár az elnökség az elnök, a Felügyelő Bizottság elnöke, a Fegyelmi Bizottság elnöke, tagjai fegyelmi ügyében, illetve dönt a tagfelvételt elutasító elnökségi határozatok ellen benyújtott fellebbezésekről

-          az Egyesület éves költségvetésének, és a végrehajtásáról készült beszámoló elfogadása

-          az elnökség jogszabálysértő, vagy alapszabályba ütköző, illetve tagsági érdeket sértő döntéseinek hatályon kívül helyezése

-          az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt

-          a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés

-          a végelszámoló kijelölése

-          dönthet mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, illetve amely esetben a döntés jogát a közgyűlés magához vonja.

2)         Az elnökség

a) Az Egyesület elnöksége a közgyűlés által választott végrehajtó szerv. Az elnökség 4 fő vezető tisztségviselőből áll, megbízatása 5 évre szól. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, és az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az elnökség vezető tisztségviselői az alábbiak:
  • elnök
  • elnökhelyettes
  • titkár
  • gazdasági vezető
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.

b) Az elnökség hatásköre
-           az Egyesület működésének folyamatos biztosítása
-           a közgyűlés előkészítése, összehívása
-           a költségvetési irányelvek elfogadása, költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése, a költségvetés évközi módosítása, a költségvetés rovatai közötti átcsoportosítás végrehajtása
-           beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése
-           az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
-           az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése
-           az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
-           az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
-           az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele
-           a tagság nyilvántartása, a tagdíjak beszedése, javaslat azok felülvizsgálatára
-           döntés a tagok felvétele és kizárása kérdésében

c) Az elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik.
d) Az elnökségi üléseket az elnök hívja össze (akadályoztatása esetén az elnökhelyettes) rövid úton a napirend ismertetésével (telefon, fax). Bármely elnökségi tag javaslatára kötelező az elnökségi ülés összehívása.
e) Az elnökség akkor határozatképes, ha azon az ülésen a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.
f) Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet minden jelenlévő köteles aláírni.
g) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A hozott határozatokat az ülést levezető elnök szóban kihirdeti, illetve a tagságot érintő határozatok az egyesület weboldalra kerülnek? Az üléseket az elnök vagy helyettese vezeti.
h) Az elnökségi ülésre meg kell hívni a Felügyelő és a Fegyelmi Bizottság elnökeit is.
i) Az elnökségi tagok (vezető tisztségviselők) megbízatása megszűnik:
- az egyesületi tagsági viszony megszűnésével,
- lemondással, (A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.)
- visszahívással (Ha a tisztség betöltését kizáró ok merül fel, az ok bejelentésével egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a Közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül tisztségéből visszahívja - legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A Közgyűlés visszahívhatja a tisztségviselőt fegyelmi vétség következményeként, vagy ha a Bíróság a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltotta, vagy vele szemben egyéb büntetést alkalmazott.
A visszahívásról szóló határozatot írásba kell foglalni, a határozatban a visszahívás indokát részletesen elő kell adni. A határozat akkor válik hatályossá, amikor azt a visszahívott taggal igazolhatóan közölték.
A visszahívásról szóló határozat ellen a visszahívott tisztviselő annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatért fordulhat a bírósághoz, és kérheti, hogy a Bíróság állapítsa meg a határozat jogszabálysértő voltát vagy azt a tényt, hogy a határozat ellentétes az egyesület alapszabályával)
- jogerős, közügyektől eltiltó bírósági határozat alapján
- határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával
- megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével
- a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
- a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
- a tisztségviselő halálával
 

3) Elnök:

  • önállóan képviseli az Egyesületet, illetve az elnökség tagjait írásban megbízza az Egyesület esetenként képviseletével
  • ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az Egyesület törvényes és alapszabály szerinti működése felett
  • költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol

4) Elnökhelyettes:

-    az elnök akadályoztatása estén, az elnök írásos megbízása alapján képviseli az Egyesületet

-     segíti az elnököt munkájában

-     ellátja a horgászmesteri teendőket, megszervezi, irányítja a közösségi munkavégzéseket

5) Titkár:

  • ellátja az Egyesület ügyviteli teendőit
  • gondoskodik a közgyűlések, az elnökségi ülések jegyzőkönyvvezetéséről

6) Gazdasági vezető

  • az Egyesület éves számviteli törvény szerinti mérlegének és éves beszámolójának elkészítése
  • az Egyesület pénzügyi helyzetének figyelemmel kísérése, a könyvelési feladatok elvégzése
  • rendelkezik a bankszámla felett, az egyik aláírási joggal bíró elnökségi taggal együttes aláírása mellett.
  • az adótörvényeknek megfelelően, határidőre elkészíti a különböző adóbevallásokat és benyújtja az illetékes állami szervekhez.

7) A Felügyelő Bizottság

  • a Felügyelő Bizottság a közgyűlés által 5 évre választott 3 tagú szerv. Szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik
  • Ügyrendjét maga állapítja meg
  • Tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a közgyűlést tájékoztatni, és  annak összehívását kezdeményezni.
  • A felügyelő  bizottság üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal tartja. A üléseit a felügyelő bizottság elnöke hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 5 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról előterjesztést kapnak. A bizottsági ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult felügyelő bizottsági tagoknak legalább 50 % + 1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
  • Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – a bizottságot ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon a tagjainak 50 % + 1 fő jelen van.
  • A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

-    A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.

A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

A Felügyelő Bizottság feladata:

-    a felügyelő szerv ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület  könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;

-    a felügyelő szerv tagja az egyesület  vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így  rendelkezik;

-    a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1.   a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel

-    az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult;

-    ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A Felügyelő Bizottság tagjai az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vesznek részt

8 a) A Fegyelmi Bizottság

  • az Egyesület közgyűlése által az egyesületi tagok közül 5 évre választott elnökből és két tagból álló szerv, amely közvetlenül a közgyűlésnek van alárendelve.
  • A Fegyelmi Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze, írásban, 8 nappal előtte.
  • A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van.
  • A Fegyelmi Bizottság évente beszámol a közgyűlésnek tevékenységéről, valamint az Egyesület fegyelmi helyzetéről.
  • A Fegyelmi Bizottság eljárásaira és határozataira a Fegyelmi Szabályzatban foglaltak az irányadók. Határozatairól jegyzőkönyv készül, melyet minden jelenlévő aláír.

b) A Fegyelmi Bizottság feladata:

- az Egyesület tagjai által elkövetett fegyelmi vétség, az Egyesület működését veszélyeztető, más szerv hatáskörébe nem tartozón cselekmény kivizsgálása, a fegyelmi eljárások lefolytatása és a hatáskörébe utalt fegyelmi hatáskörébe utalt fegyelmi határozatok meghozatala.

- javaslattétel az elnökség felé a tag kizárásáról.

c) A Fegyelmi Bizottság elnöke az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vesz részt

 
  1. §.
 
Az Egyesület vagyona
  1. Az Egyesület vagyonát a belépési díjak, a támogatók önkéntes adományai, éves tagsági díjak, ingatlanok, ingóságok és vagyoni értékű jogok képezik.
  2. Tartozásaiért az Egyesület saját vagyonával felel, a tagok az Egyesület tartozásaiért vagyonukkal nem felelnek.
  3. Az Egyesület önálló jogi személy, non-profit tevékenységgel, jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik, ennek megfelelően teljesíti adózási és egyéb elszámolási kötelezettségeit.
  4. Az Egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért, valamint az egyesületi bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlásáért az elnök, elnökhelyettes, titkár és a gazdasági vezető a felelős.
  5. Az Egyesület fő tevékenységének Központi Statisztikai Hivatali besorolása a Szolgáltatások Jegyzéke 91.33.1, emellett halnevelést, halgazdálkodást végez (05.01.10.0;   05.02.10.0)
 
8.§.
 
Az egyesület megszűnése

 

Az egyesület megszűnése:

1.) Megszűnik az egyesület

  1. feloszlását a Közgyűlés kimondja,
  2. másik horgász egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
  3. a Bíróság feloszlatja,
  4. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a Bíróság a megszűnését megállapítja,
  5. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

2.) Az egyesület jogutód nélkül megszűnik ha:

- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az elnökség jár el.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

3.) A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

a.) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

b.) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

4.) Rendelkezés a fennmaradó vagyonról:

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

 
9.§.
 
Az egyesület felügyelete

 

Az egyesületi törvényességi ellenőrzését az Ügyészség látja el, míg a törvényességi felügyeletet az egyesületet nyilvántartó Bíróság.

 
 
10.§.
 
Záró rendelkezés

 

Az egyesület jogi személy, jogállására, működésére a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény és a kapcsolódó jogszabályok irányadók.

Somogyapáti, 2016. május 14.

ZÁRADÉK

Jelen alapszabályt a Horgász Egyesület közgyűlésén, 2016. május hó 14. napján megjelent tagok nyílt szavazást követően, a ……………. sz. közgyűlési határozattal fogadták el és a kiemelt részek kerültek módosításra.

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

A felsorolt, változtatásokkal érintett részek a szövegkörnyezetüktől megkülönböztethetően eltérő színnel vannak jelölve, a törölt részek áthúzott betűvel.

Az egyesület korábbi Alapszabálya a közgyűlés határozata alapján e naptól hatályát veszti.

Módosításra került pontok: 2.§.; 4.§.; 5.§. 2. a) pont; 6.§. 1. d), f), i) pont.

Somogyapáti, 2016. május 14.

                                                ___________________________

                                                                 HE   elnök

   ___________________________                                      ___________________________

           HE elnökhelyettes                                                                       HE titkár